Mostanában élőben és képen is rengeteg ház kertjét látom. Látok kerteket régi házak körül, és látom az újakat is. A régieknél sokszor nem is rossz a helyzet, egyedül a csupasz föld látványa szokta bántani a szemem a veteményesben, mert én ugye mulcspárti vagyok. De hát nem kertészkedhet mindenki ugyanúgy, ezzel együtt tudok élni. Az újabb házak körül viszont még mindig aggasztóan gyakori a tujával körbevett gyep. Onnan lehet látni, ha a ház nem is olyan új, hogy 1. nagyobbak a tuják, 2. elkezdtek száradni. A tartósan szép tujasor nagyon ritka: gomba és rovar is pusztítja, de sokszor az is gondot okoz, hogy túl közel telepítették őket egymáshoz. A pusztuló tujasor viszont remek alkalom is egyben arra, hogy sokkal izgalmasabb, hasznosabb növényeket telepíts a kertedbe.

Tudom, hogy a tuját „zöld kerítésként” alkalmazzák sokan, ami meggátolja, hogy átlásson a szomszéd vagy épp az utca embere a kertünkbe, amikor mi épp ennénk, napoznánk vagy pihennénk. Vannak azonban jobb megoldások is.

A tuja előnye, hogy a lombja a földig ér, tehát egészen lentről takar. Ezt a hatást elérhetjük több, nagyobb termetű bokorral. Nézzünk rá pár példát:

Mogyoró: rengeteg, szebbnél szebb fajta létezik belőle, akkor is érdemes ültetni, ha nem vágyunk a termésére. Érdemes azonban vágyni rá, mert igen értékes termést tud adni egy-egy jobb fajta. Ha túlburjánzik, vesszőjéből remek karót készíthetünk.

Nyári orgona: rendkívül gyorsan nő, ráadásul kellőképpen igénytelen. Szinte bárhová ültethetjük, csak nap legyen. Minden tavasszal erősen (kb. fél méteresre) vissza kell vágni, így a bokor szép tömött marad, és így is simán veri a 4 métert nyár közepére. Állandóan virágzik, imádják a lepkék.

Babérmeggy: a nagyobb termetű (ezeknek a levelük is nagyobb) példányok gyorsan nőnek, ráadásul örökzöldek és bírják az árnyékot is. Állatot ugyan nem vonz, de zöld felületet biztosít ott, ahol egyébként nem nagyon marad meg semmi. Ugyanerre a célra remek választás a babérsom is.

Nyári orgona - virága a pillangók kedvence
Mogyoró - sok, szebbnél szebb fajtája létezik.

Korallberkenye: egy újabb örökzöld. Napot ugyan igényel, de nagyon meghálálja. Gyönyörű, fényeszöld lombját a bordós-barnás hajtáscsúcsok dobják fel. Virágának nagyon erős és érdekes (nem túl kellemes) illata van, amit a rovarok imádnak, de az emberek kevésbé, ezért ne nagyon ültessük terasz közelébe vagy ablak alá.

Galagonya: számos fajtája közül választhatjuk ki a nekünk tetszőt. Bokor és kis fa is nevelhető belőle. Igen csinos növény, először a virágait, majd a bogyóit csodálhatjuk. A madarak imádják, az emberek szíverősítőként használhatják a teáját. Szúrós, vigyázzunk vele!

Kecskerágók: ezer változatuk létezik. Van kicsi, nagy, kúszó, zöld, tarka. Örökzöldek és szépek, viszont kártevőjük is akad, ezért kissé kényesek.

Bodza: rendkívül sokoldalú növény. Használható a vesszője (vakondtúrásba szúrva), a levele, a virága és a bogyója is, de ha mi nem használnánk el, a madarak csalogatásában is élen jár. Sajnos a tetvek is imádják, általában itt jelennek meg először. Ebben az a jó, hogy a bodzabokor remek hely a katicák felszaporítására. Idei jó hír: először sikerült tetűmentessé tennem a bodzabokrot, mégpedig a Biofluid nevű, gilisztakomposzt alapú, teljesen természetes tápoldattal. A titka az, hogy tartalmaz olyan baktériumfajokat is, amelyek visszaszorítják (megbetegítik) a kártevőket.

Galagonya - a madarak imádni fogják
Bodza - szinte minden része felhasználható

Som: igen csinos, nagyméretű bokor, virága a méhek egyik első táplálékforrása kora tavasszal. Félárnyékban érzi jól magát igazán, de mélyárnyékban is megél, csak nem terem. Gyümölcse igazi C-vitamin bomba, kellemesen fanyar, savanykás.

Vadrózsa: az egyszerű virágú vadrózsák hatalmasra tudnak nőni és nagyon szépek. A rovarok kedvencei, mi pedig gyönyörködhetünk a virágözönben. Ősz végén pedig csipkebogyót szüretelhetünk róla.

Bangita: a bangitafélék nagyon változatosak, ide tartozik a labdarózsa is, de ezen kívül számos lombhullató és örökzöld fajtából választhatunk. Kifejezetten szép, először virággal, majd bogyóval díszítő cserjék, sok köztük az árnyéktűrő is.

A nagytermetű cserjéket kiegészíthetjük kisebb (vagy nagyobb) termetű fákkal, esetenként kúszónövényekkel is, és máris kizártuk a kertből a külvilágot – de mennyivel fantáziadúsabban, mintha tujasort telepítettünk volna. Még három előnye van a változatos beültetésnek:

  1. Ültethetünk ehető növényeket
  2. A különböző családokba tartozó növények társításával sokat teszünk a kórokozók és kártevők terjedése ellen, illetve ha egy növény megbetegszik, nem terjed át azonnal az összesre.
  3. A rovarok és a madarak is remekül fogják érezni magukat nálunk, ami szintén nagy segítség az egészséges kert létrehozásában.

Ha van még ötleted, milyen cserje kapjon helyet a kertben, várjuk a hozzászólások között!

A húsos som virága február közepén
 A vadrózsa gyönyörű virága

Pin It on Pinterest

Share This

Ha tetszett,

oszd meg a barátaiddal is!