A gazról és a rendezett kertről

aug 18, 2016 | 0 hozzászólás

A gaz a hivatalos álláspont szerint az a növény, amely magától nőtt, és amelyet nem szeretnél ott látni, ahol van. Ezzel én nagyon egyet is tudok érteni: egy vadvirág, vagy bármi más attól lesz az, hogy annak látom. Ha gyógynövényként tekintek pl. a cickafarkra, máris nem gaz, akkor sem, ha fűben nő.

A legutóbbi kerttúrákon nagyon látványos volt, hogy amit sokan gaznak látnak, azt Baji Béla direkt telepíti a kertjébe és a kísérleti területére (a tanyára). Hogy miért? Mert ezek a növények kiváló talajtakarók, vagy fontos tápnövényei a rovaroknak, esetleg gyógynövényként veszi hasznukat. A legtöbb kertből nagyon hiányoznak az ilyen növények. Nem szeretjük őket, mert a látványuk rendezetlen hatást kelt. Rendezett kert alatt a legtöbben azt értik, hogy legyen tiszta, szabályosra nyírt gyep, és csupasz földű, gazmentes ágyások.

Aki permakultúrás kertről keres képeket, kétfélével találkozik. Az egyik a teljesen természethű verzió, ahol csak azért látod, hogy kertben vagy, nem pedig egy ligetes erdőben, mert meglepően sok az ehető növény. Személy szerint nekem ez is tetszik, de inkább nagyobb birtokon. Városban, kisebb kertekben inkább gondozatlan kertként hat, és valószínűleg a szomszédok rosszallását is kivívjuk vele. A másik verzió a nagyon szabályos: magasított ágyásokat látunk a képeken, szépen beültetve, a talaj természetesen takarva (bár nem mindig a legjobb mulcsanyaggal), gaz sehol. Ez a verzió szép, de valahogy pont az a természetesség hiányzik belőle, ami a permakultúra sajátja lenne.

Én valahol a kettő között képzelem el az ideális állapotot. Saját kertemben van „gaz”: csalán, alkörmös, vérehulló fecskefű, borostyán, vadszőlő. Vannak helyek, ahol irtom, van, ahol meghagyom és csak irányítom őket. Ha már itt vannak, használom is mind. A csalánt áztatom vagy mulcsozok vele, az alkörmös virágában gyönyörködöm, bogyóját szárítva csigaűzőnek használom, a nemkívánatos helyen nőtteket pedig mulcsnak használom. A borostyán és a vadszőlő a kerítést futja be, a vérehulló fecskefüvet pedig szükség esetén szemölcs ellen lehet használni. A fűben kinőtt pitypang levelét a degunk rágcsálja boldogan.

Az olyan kertet látom szépnek, amelyik rendezett, de nagyon sok növény burjánzik benne. Kevés a gyep és a kihasználatlan, csupasz rész. Bentről nem látni szomszéd házat, kerítést, utcát, mert eltakarják a növények. Van virág (vad is), zöldség, gyümölcs és sok-sok fa és cserje (már a telek méretéhez képest). Nincs formára nyírva, csak amennyire szükséges. Nincs csupasz talajfelület. Van sok rovar, madár, esetleg sün, gyík.

A káosz és a rendezettség közötti különbség néha egészen apró dolgokon múlik. Ilyen pl. a jól definiált határvonal a kerti út és a növényzet között, a növények „kordában tartása”, hogy ne nőjenek egymásra, és a növénymagasságok jó megválasztása. A kanyargós, növényekhez igazodó határvonalak szintén rendezettnek, de ugyanakkor természetesnek is tűnnek. Úgy kell kialakítani a káoszt, hogy szándékosnak tűnjön. Például így (utóbbi ágyás természetesen beültetve):

Neked milyen az álomkerted?

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Önfenntartó biokiskert avagy permakultúra kis helyen - online tanfolyam

Bármikor és bárhol elvégezhető online tanfolyam, kedvezményes skype tanácsadással, vagy anélkül.

Kattints a részletekért

Személyre szabott tanácsadás

Ha igazán hatékony segítséget szeretnél a kerted megtervezésében. Nálad vagy skype-on?

Szeretnék többet tudni

Szeretnéd, ha megterveznénk neked?

A permakultúrás kert sajátossága, hogy a tervezés a legnehezebb és a legfontosabb lépés, a megvalósítás már könnyebb, a gondozás pedig pofonegyszerű. Nézd meg, hogyan látunk neki a tervezésnek!

Hogy zajlik a kerttervezés?

Pin It on Pinterest

Share This

Ha tetszett,

oszd meg a barátaiddal is!