Akármerre járok, mindenhol tápoldat, műtrágya, mesterséges ezmegaz  mosolyog szebbnél szebb flakonokban, zacsikban a polcokról. Ha növénytermesztéssel, -gondozással kapcsolatos írásra bukkanok, annak legalább fele arról szól, mikor mit szórjuk, fújjunk, permetezzünk.  A tápanyag-utánpótlás persze nagyon fontos, de nem mindegy, mindez hogyan történik.

A legfőbb érv a műtrágyák mellett, hogy célzottan lehet adagolni a különböző tápanyagokat. Csakhogy ehhez tudni kellene, melyikből mennyi hiányzik. Kiskertben nem sok esély van arra, hogy ezt pontosan megállapítsuk. Nem is olyan fontos ez, mivel a műtrágya kiszórását sem tudjuk pontosan adagolni, csak úgy nagyjából. Ha többet szórunk, kiégetheti a növényt, nem szívódik fel, belemosódik a talajvízbe és egyéb finomságok történnek vele. Ha kevesebbet, marad a tápanyaghiány.

A műtrágyákkal további problémám, hogy legalább egy kesztyű szükséges hozzájuk védőfelszerelésként, különben csíp, mar, stb. A földben viszont rengeteg élőlény él, akiket szeretünk, de legalábbis hasznosnak tartunk. A föld egy élőhely, és minél jobban él, annál jobb lesz a növényeinknek. A műtrágyák a tápanyagon kívül sok olyat is tartalmaznak (pl. sókat), amik nem tesznek jót a talajéletnek, leginkább kipusztítják egy részét.

Végezetül: a növényeinknek sem feltétlenül tesz jót. Persze, azt látjuk, hogy erőteljes növekedésnek indul a növény, de biztos, hogy ezt akarjuk? Általában ez a kényszerített növekedés minőségromlással is jár, gyengülnek a növényi szövetek. A növény védtelenebb lesz a kártevőkkel és a betegségekkel szemben, ami további vegyszerezést von maga után. A vegyszereket viszont lassan jobban bírják a kártevők, mint mi, hamar rezisztenssé válnak rá, így újabb és erősebb vegyszert kell majd használnunk.

Ráadás: utálom, ha a gyerek a fűben kis golyócskák között hempereg. Jó ez? Nem lehetne természetesebben?

Kiegészítés Székely Gyöngyvértől (agrármérnök, biogazda, a Délpesti Biopiac vezetője):

Gyakorló agrármérnökként és biogazdaként elmondanám nektek, hogy a különböző műtrágyák szennyező hatása más és más. Elsősorban hibás alkalmazásnál teszik tönkre a talajt és a talajéletet, vagy mosódnak be a felszín alatti vizekbe. A növények sejtjeit csak a nitrogén műtrágyák “nyújtják meg”, így valóban fogékonyabbak lesznek a betegségekre. A kezelt növények elfogyasztása azonban a műtrágyák vivőanyaginak nehézfémtartalma miatt veszélyes. Ezek főként a föld alatti szervekbe (gyökér, gumó, hagyma, rhizóma) tárolódnak, ezért szokott elborzasztani, amikor rákos betegek nem bio céklával gyógyítják magukat. Magyarországon az elmúlt 10 évben egyetlen hatóság sem vizsgálta a műtrágyák nehézfémtartalmát, így senki sem tudja mennyi mérget is tettünk termőföldjeinkbe…